Volt már olyan helyzeted, amikor pontosan tudtad, hogy nemet kellene mondanod… mégis igent mondtál?
Vagy amikor valaki átlépte a határaidat, és csak utólag jutott eszedbe, mit kellett volna mondani?
Sokan ismerik ezt az érzést.
Utólag már tisztán látjuk a helyzetet, tudjuk, hogyan kellett volna reagálni, de abban a pillanatban mégsem sikerül úgy megjelenni, ahogyan szeretnénk.
És ilyenkor gyakran jön a következő gondolat:
„Miért nem tudtam ezt megtenni?”
Sokan azt gondolják, hogy a határhúzás egyszerűen bátorság kérdése.
Hogy ha elég erősek lennénk, akkor ki tudnánk állni magunkért.
A valóság azonban sokszor ennél mélyebb.
Nagyon gyakran nem arról van szó, hogy nem vagyunk elég erősek, hanem arról, hogy belső minták működnek bennünk, amelyek automatikusan visszatartanak.
Ilyenek lehetnek például:
nem akarunk konfliktust,
félünk az elutasítástól,
meg akarunk felelni,
nem szeretnénk csalódást okozni másoknak.
Ezek az érzések abban a pillanatban annyira erősek lehetnek, hogy felülírják a saját szükségleteinket.
Sok esetben ezek a működések nem most alakultak ki.
Lehet, hogy gyerekként azt tanultuk meg, hogy jobb csendben maradni, jobb alkalmazkodni, jobb nem szólni.
Talán azt tapasztaltuk, hogy így kapunk elfogadást, így kerülhetjük el a konfliktusokat, így tudunk biztonságban maradni.
És ezek a minták szépen beépülnek a működésünkbe.
A probléma az, hogy később is velünk maradnak.
Még akkor is, amikor már felnőttként egészen másképp szeretnénk reagálni.
Ilyenkor történik az, hogy fejben már tudjuk, mit kellene tenni, de a helyzetben mégis ugyanaz a régi reakció jelenik meg.
A kineziológiai oldások során ezekre a háttérben működő mintákra tudunk finoman ránézni.
Arra, hogy
miért nehéz nemet mondani,
hol tanultuk ezt a működést,
és mi az a belső blokk, ami megakadályozza a változást.
Az izomteszt segítségével feltárhatók azok az érzelmi stresszek, amelyek egy-egy helyzetben aktiválódnak, és amelyek miatt nem tudunk úgy reagálni, ahogyan szeretnénk.
Amikor ezek a stresszek oldódnak, akkor egy nagyon érdekes változás történik.
A határhúzás sokkal természetesebbé válik.
Nem erőlködve, nem feszülten, hanem egyre inkább belülről jövően.
Egyszerűen tisztábban jelennek meg a saját szükségletek, és könnyebb lesz azokat képviselni.
Sokan attól félnek, hogy ha határokat húznak, akkor azzal eltávolítják magukat másoktól.
Pedig a valóság ennek éppen az ellenkezője.
A határok nem falak.
A határok egészséges keretek, amelyek segítenek abban, hogy megőrizd önmagadat a kapcsolataidban.
Amikor tisztán jelen vagy a saját szükségleteiddel, akkor a kapcsolataid is őszintébbé, tisztábbá és kiegyensúlyozottabbá válhatnak.
Nem kell egyik napról a másikra mindent megváltoztatni.
Néha már az is nagy lépés, ha észreveszed, hogy egy helyzetben mit éreztél, és mit szerettél volna valójában mondani.
Ez az első lépés a változás felé.
Ha pedig úgy érzed, hogy ebben a témában elakadásod van, és szeretnél mélyebben ránézni a mögöttes okokra, a kineziológiai oldások során ebben is támogatást kaphatsz.
Szeretettel kísérlek az utadon.